Gubányi Károly Általános Iskola
Szerda
Publikálva: 2011. május 23.
Szerda
 
 
A megnyitót követő napon Glavanovich Tamás (solymász barátom) tartott ragadozó bemutatót, amelyen az iskola tanulói héjával, sólyommal és általában a ragadozó madarak életformájával, védelmével ismerkedhettek.

Tanítási idő alatt megrendezésre kerülő programok
Publikálva: 2011. május 23.
Délelőtti programok: A délelőtti oktatást több újdonság teszi színesebbé ezen a héten. Az egyik az évfolyamok számára kidolgozott feladatlapok, amelyek a szövegértő olvasást és a matematikai kompetenciákat érintik. A feladatlapokat úgy állítottuk össze, hogy azok témája a madarakkal és a fákkal foglalkozzon. Ezen felül a feladatlapok használata során az osztálytanító döntheti el, milyen formában alkalmazza. A szövegértéssel foglalkozó részük használható csoportmunka keretében, de egyénileg is.
Ezen kívül minden osztálynak választania kell egy fa és két madár fajt, amelyekről a hét során adatokat, képeket gyűjtenek, majd ezt csoportmunka keretén belül rendszerezik és transzparenst készítenek belőle. Ezekből a transzparensekből a projekt zárónapján kiállítást rendezünk. Így az iskola tanulóinak lehetősége nyílik arra, hogy egy kiállításon találkozzanak 32 madár és 16 fafajjal. 
Tanítási idő alatt megrfendezésre kerülő programok
 
Gyűjtőmunkára ad lehetőséget a hungarocellből készített „gubányikároly madárka” is. A gyerekek feladata, hogy a hét során gyűjtött tollakkal, folyamatosan minél színesebbé varázsolják a fehér madárkát.
További témával szolgál, hogy a kollégák számára madarakat ábrázoló kifestőket, színezőket teszünk elérhetővé, amelyeket a gyerekek valósághűen, vagy egyéni fantáziájuk szerint kiszínezhetik. De emellett persze teret adunk az önálló rajzok alkotására. (Osztályonként a három legjobban sikerült rajzot a projekthét hivatalos faliújságára tesszük ki.)
 
Tanítási idő alatt megrfendezésre kerülő programok
 
Rendkívüli környezetórára ad lehetőséget a szerdán megrendezésre kerülő ragadozómadár-bemutató, illetve a madárbarát szakkör által berendezett interaktív madárkiállítás is. A lelkes szakköri tagok által berendezett kiállításon fészkek, tollak, csontok, madárvédelmi eszközök kerülnek kéz közelbe. A gyerekek kipróbálhatják, milyen lehet egy odúba bebújni, hogyan használják csőrüket a gázlómadarak és a pintyfélék. Számítógépes programok segítségével meghallgathatják különböző madarak énekhangját, próbára tehetik tudásukat. Gyönyörködhetnek preparátumokban és még egy élő kanáriban is. A szakköri kiállítás év végéig üzemel és mindenki számára elérhető. A kiállítással kapcsolatban a gyerekek aktív közreműködése mellett – gyűjtés, takarítás, dekorálás, berendezés -, meg kell említenem a szülők és a kollégák odaadó segítségét. Pércsi László és Mariann, Darázsi Viktor, Krizsán János: preparátumokat, Merényi Károly: kanári madarat, Tóth Fruzsi mamája dekorációs kellékeket Lenthár Rózsa mikroszkópokat biztosított a kiállítás megvalósításához. 


Madarak – Fák Hete
Publikálva: 2011. május 10.

A mai napon iskolánk Szabadság téri telephelyén megnyitottuk a Madarak – Fák napja köré szerveződő projekthetünket. (A TÁMOP 3.1.4-es pályázat keretein belül.)
A témahét programja itt olvasható:

Madarak - Fák Hete


Bemutató óra
Publikálva: 2011. április 10.
Bemutató óra
 
Március 29-én a 2.c osztályfőnöke – Villandné Pintér Judit – bemutató órát tartott  szövegértés – szövegalkotás témakörben, amely a TÁMOP, „A” típusú oktatási programjának Beszéd – VIII. 3-as modulján alapult.
 
Az óra célja szókincsbővítés, együttműködő készség alakítása, kommunikációs készségfejlesztés, olvasástechnika-, szövegelemzés gyakorlása, nyelvtan és helyesírás gyakorlása volt.(Modulkapcsolódási pont: beszédművelés, szókincsfejlesztés)
 
         Az óra bevezető része frontális formában zajlott, bár a gyerekek már csoportokba rendeződve foglalták el helyüket.
Ebben a szakaszban az osztály az előző órákon tanultakat elevenítette fel, illetve az óra menetével ismerkedett.
 
         Az óra fő részében először a tanító ismertette az olvasmányt. (A három kismalac és a farkas)
Ezután a gyerekek is elolvasták a szöveget, majd az ismeretlen szavakat beszélték meg.
A következők szakaszban a csoportok az előre – borítékokban – kiosztott feladatokat olvasták el, értelmezték, majd oldották meg. Ehhez a csapatok egy időkeretet kaptak.
A feladatok a következőek voltak:
„H” csoport: – Események időrendbe állítása vázlatpontok alapján
„Á” csoport: – A mese szereplőinek kikeresése szókártyákból
„Z” csoport: – Egy meserészlet szavait kellett időrendbe helyezni
„A” csoport: – Mondatokba nem illő szavak kiválasztása
„K” csoport: – Mondatok kiegészítése a szöveg segítségével
 
A csoportokról:
         Minden hét elején – a hetet indító beszélgető kör során – a gyerekek tanulócsoportjait sorsolás útján szervezik. Így véletlenszerűen alakulnak ki gyengébb, erősebb vagy éppen átlagos csoportok. A tanító néni ennek megfelelően szervezi a feladatok kiosztását. A jó feladatok megoldásával a gyerekek pontokat szereznek, amelyeket a hét utolsó napján összegeznek. A győztes csapat tagjai egy-egy ötössel gazdagodnak. A gyerekek választhatnak, hogy ezt az érdemjegyet nyelvtan, vagy olvasás tantárgyhoz írják be nekik. A pontszámok alapján a csoportok tudják, hogy teljesítettek a héten. (Persze ezt alátámasztják a pénteki értékelő megbeszélések is.) Az egyéni értékelést a győztes csoport tagjai úgy végzik el, hogy a csoportjuk legtevékenyebb tagjának ajánlják fel hétvégére az osztály kabalaállatkáját, Dr. Hertelendit a medvét.
         Persze a magyar órákon a gyerekek nem csak csoportban dolgoznak, hanem egyénileg is és a számonkérés is gyakran egyéni módon történik.
Ezeknek a módszereknek a megfelelő keverése, variálása teremti meg azt az egészséges egyensúlyt, amelyben a gyerek érzi egyéni képességeit, de ugyanakkor képes lesz megtanulni a csoportban való együttműködést is.
         A modulokba rendezett és feldolgozásra kerülő témák több óra anyagát képezik, ezért ehhez a témához szerveződik maga a tanulás környezet is.
 Jelen esetben a modul témája a család – a lakóhely. Ezért adják ki a csoport betűjelei a házak mozaik szót.
         A csoportmunka során a gyerekeket manuálisan is foglalkoztatják, amikor ollóval, papírral, ragasztóval, csomagolópapír segítségével készítik el reprezentációjukat.
 
Az óra fő részének utolsó szakaszában a gyerekek az így elkészített táblaképet viszik ki és ismertetik társaik előtt, majd azt az osztály közösen ellenőrzi.
A befejező részben a tanítónő értékeli az órai munkát és ismerteti a házi feladatot.
 
 A tanítási óra után megrendezett tanári konzultáción elhangzottakat tömören összefoglalom:
 
         A tanító pedagógus tapasztalata erről a módszerről a következő:
 A modulok miatt nagyon sokrétű a feladat, amely komoly felkészülést és háttérmunkát igényel. Hétfőtől péntekig  össze kell álljon egy kép az adott témakörben, miközben a részfeladatokkal is végezniük kell.
Mivel a kompetencia követelményeit négy év alatt kell teljesíteni, a haladási tempót a tanító határozza meg. Viszont a négy éven belül nehéz mihez igazodni. Segítség lehetne a pedagógusok számára egy útmutató a feldolgozandó témákhoz. Most év közben szinte napról napra változtatniuk kell a terveken.
 Segítség lenne továbbra, ha létezne egy szöveglista, amelyből választhatnak a modulokhoz. A rendelhető tankönyvek közül két ismeretterjesztő könyvet választottak ugyan, de ezek nem elégítik ki teljesen az elvárásokat.
  Ezen kívül ecsetelte a már említett csoportválasztási módszert és az értékelést.
Beszélt még arról is, hogy egyenlőre nem jelöl ki csoportfelelősöket, mivel a gyerekekben még nem alakult ki megfelelően a felelősség megosztás tudata. Most csak egy-egy szóvivő van a csapatokban. Úgy látja, hogy a gyengébb képességű tanulók jól teljesítenek, de az erősebbek közül van aki elviszi a csoportot.
 
A kollégák hozzászólásaiból a következő szűrhető le:
         Az órát pörgősnek, tartalmasnak látták. Megfelelő volt a frontális és a csoportmunka aránya. A gyerekek aktívak voltak és nagytöbbségük élvezte a tanítást. Közreműködőek és a feladatokat jól oldották meg.
 Voltak ugyan, akik megpróbáltak a csoport mögé bújni, de a kolléganő őket is feladathelyzetbe tudta hozni. Figyelem fenntartás egész óra alatt jól működött.
 Nem csak a gyerekek, de a megfigyelőtanárok is jól érezték magukat.
 
Véleményük magáról a programról – és általában az új kezdeményezésekről -, hogy legjobb, ha szerves fejlődés eredménye képen jönnek létre, nem pedig felsőszintű rendeletek alapján.
Fontos, hogy a pedagógus aki alkalmazza az új módszert magáénak érezze azt, ő válassza. Ebbe rendkívül nagy szerepe van a személyiségének és az eddigi tapasztalatoknak. (Ezért nehezebb egy idősebb tanerőnek elfogadni az új módszereket.)
Fontos lenne továbbá az is, hogy egy-egy ilyen kezdeményezés ne haljon el a felső tagozatba lépéssel, hanem ott is ezek az osztályok ilyen módszerekkel tanulhassanak tovább. Jó volna megnyújtani a kifutási időt nyolcadikig, vagy egészen a középiskola végéig.
Emellett a siker eléréséhez szükséges a komplexitás, ami felsőben megszűnik. De sokszor az is kevés lenne hozzá, ha a teljes komplexitás az együttműködő szülői háttér hiányzik.
 
Végül, hagy fűzzem ide szubjektív véleményemet:
      Én az óra levezetését nagyon alaposnak, jól szervezettnek találtam.
Úgy érzem, a gyerekeknek szükségük van az ilyen tevékenykedtető, érdekes, élményekkel teli órákra, ahol az igazi élményt nem a különböző magas nívójú tanári segédeszközök adják, hanem az együttműködés öröme. (Tanár-diák és diák-diák.)
 
      A bemutató óra második részét – a tanári konzultációt -, szintén nagyon hasznosnak tartom, mivel konkrét szakmai dolgokról történt eszmecsere. Ez pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy az iskola fejlődjön, képes legyen válaszolni ennek a változókornak a kihívásaira.
 
                                                                                                                  Szamosfalvi Attila
                                                                                                                      szakmai vezető


Komplex verseny
Publikálva: 2011. április 5.
Komplex verseny

Március 29-én lezajlott iskolánkban a negyedikes évfolyamon megtartott komplex tanulmányi verseny eredményhirdetése.
 A verseny témáját és a hozzá kapcsolódó feladatlapokat a Pest Megyei Pedagógiai Intézet dolgozta ki és juttatta el a megye általános iskoláinak.
Az idei témát Széchenyi István élete és munkássága adta. A téma köré szerveződő feladatok a gyerekek nyelvtani, helyesírási, szövegértés és matematikai tudását mérte fel.
 Iskolánk két telephelyéről (Széchenyi utca és Szabadság tér) összesen 16 tanuló vett részt a megmérettetésen.
A jó helyezést elérők emléklapot, a legjobbak oklevelet kaptak.
Iskolánkból a két legjobb, -Zsáni Kristóf (4.a) és Szatmári Szilveszter (4.c) – jutottak tovább a területi versenyre, amelyet Monoron rendeznek meg április 29-én.
 A résztvevő gyerekeket a versenyre  Sáfrány Józsefné, Nagyidai Zsuzsa Nóra és Duhaj Márta tanítónéni készítette fel.

Komplex verseny

Gratulálunk a győzteseknek, a felkészítő tanítóknak és minden egyes résztvevőnek!
További fotók idekattintva tekinthetők meg.









Copyright © Gubányi Károly Általános Iskola
error: Content is protected !!