Iskolánkban hagyomány, hogy az első osztályosokat ünnepélyes keretek között igazi gubányis diákokká avatjuk. Az idei 2026/2027-es tanévben szeptember 16-án került sor erre a rendezvényre a Széchenyi úti telephelyen. A kiscsibék szárnyaikat próbálgatva teljesítették a feladatokat, melyeket a második osztályos tanulók állítottak össze. A nagyobbak dallal, mesével, verssel készültek, amit nagy érdeklődéssel figyeltek a kicsik, majd egy játékos dalocskát tanulva mozgatták meg a csibéket. Kisdiákjaink nem okoztak csalódást, az ének, rajz és az ügyességi játékok terén is helytálltak. A próbatételek végeztével esküt kellett fogadni, melyet mindenki hangos szóval és egyetértéssel el is fogadott. Az avatás végén a kiscsibék már teljes jogú gubányisként kapták meg „csibés” jelvényeiket, ajándékaikat. A vidám délutánt az elmaradhatatlan közös csibetánc zárta. Kívánjuk, hogy az előttük álló nyolc esztendő nagyon tartalmas és szép emlékekkel teljen el számukra.

Kardulecz Mihályné

Fájdalommal, mégis mély szeretettel búcsúzunk Kispál Károlyné Zsuzsika nénitől, aki 90 esztendőt élt meg olyan méltósággal és szelídséggel, amelyre mindannyian vágyunk idős korunkra. Nemrég kapta meg Rubindiplomáját — egy élet munkájának ragyogó, méltó koronáját. Zsuzsika néni mindig kedves volt, mosolygós, mindenkihez volt egy jó szava. Törékeny, légies jelenség volt, mintha egy tündér lépdelt volna közöttünk: csendesen, finoman, mégis hatalmas szeretettel. Aki találkozott vele, érezte azt a finom kedvességet, amit magából árasztott. Hivatását nagyon szerette és osztotta meg szeretett férjével is, akivel a pilisi általános iskolában dolgoztak hosszú éveken át. Szép, ritka harmónia volt az övék: két ember, akik nemcsak az életben, hanem a munkában is egymás társai voltak. Férje már korábban elment, és most úgy érezzük, Zsuzsika néni végre újra mellé lépett, oda, ahol a szeretetük tovább él. Emlékét megőrizzük a mosolyokban, amelyeket tőle tanultunk, a kedvességben, amelyet továbbadunk, és abban a csendes, szelíd fényben, amelyet ránk hagyott. Nyugodjon békében, és legyen könnyű számára a föld.

Az idei tanévben nemcsak a ballagó nyolcadikosoktól búcsúzunk, hanem iskolánk pedagógusától, Babicz Máriától is, aki az iskolánkban eltöltött 40 év után vonul nyugdíjba.

Babicz Mária, vagy ahogyan a gyerekek nevezik; Marika néni óráit a történelem tanítása során gyakran a misztikum hatotta át, amivel elvarázsolta és motiválta diákjait. A munkában eltöltött évek alatt osztályfőnökként is tevékenykedett. Tanulóival számos szakmai és közösségi programon vett részt, osztálykirándulást és tábort szervezett. Hagyománnyá tette a Gubányi vetélkedőt, amelynek során a felsős diákok intézményünk névadójának életével és munkásságával ismerkedtek meg.

Munkáját mindig a legmagasabb szakmai színvonalon, lelkiismeretesen és a hagyományos társadalmi értékek mentén végezte. Ennek köszönhetően a diákokkal, a szülőkkel és a kollégákkal is jó kapcsolatot ápol.  Kiemelkedő pedagógiai tevékenysége eredményeként idén a Monori Tankerületi Központ elismerésében részesült.

A nevelőtestület nevében intézményünk igazgatója, Járai Beatrix a következő szavakkal búcsúzott:

„Marika, köszönjük a negyven évnyi türelmet, bölcsességet, humorérzéket és azt a fajta emberséget, amitől ez a tantestület mindig egy kicsit otthonosabb hely volt.”

Kívánjuk, hogy aktív nyugdíjas évei alatt hódolhasson szenvedélyének, az utazásnak, ezzel is bővítve az amúgy is széles körű társadalmi és kulturális ismereteit!  Mindezek megvalósításához jó egészséget és boldog nyugdíjas éveket kívánunk!