Útra keltek a „legnagyobb rosszcsontok”.

Rendhagyó és emlékezetes búcsúztatásnak adott otthont iskolánk udvara a hétvégén, ahol 14 nyolcadikos diákunk vett jelképesen és hivatalosan is búcsút az általános iskolai évektől. Az ünnepség Áprily Lajos gondolataival vette kezdetét, majd a hetedikesek vették át a szót, akik nem fukarkodtak a humorral sem. Beszédükben felelevenítették a biciklitároló környéki kalandokat, és viccesen számonkérték a ballagókon a tízórai szünetek osztálytermi látogatásait, valamint a hetedikes terem ajtajának sajátos „újjáépítését”.
A műsor leglátványosabb elemeként a hetedikesek a 4S Street zenéjére behozták az udvar közepére a „Búcsú Fáját”, amelyen 14 színes szalag lobogott a szélben. E szimbolikus díszlet előtt a nyolcadikosok is mikrofonokhoz álltak, hogy megosszák emlékeiket az iskoláról, pedagógusokról, a megboldogult pingpongasztalról, és őszinte hálával mondjanak köszönetet a pedagógusoknak, a szülőknek, valamint a mindennapjaikat segítő iskolai technikai személyzetnek.
A legnagyobb köszönetet Melinda néni, az angol-magyar szakos osztályfőnök kapta, aki végtelen türelemmel terelgette ezt a nem éppen éltanuló, de annál színesebb csapatot. A búcsúbeszédek végén a 14 diák egyszerre, kórusban fogadta meg, hogy fegyelmezetten távoznak, ám az utolsó pillanatban egy vagány visszaszólással („…Vagy mégsem?”), rollerre pattanással és a szalagok magasba lendítésével megmutatták, hogy a humorukat az utolsó másodpercig megőrizték. Az ünnepség hivatalos részét Járai Beatrix igazgatónő útravaló beszéde zárta.
Kedves Nyolcadikosok, köszönjük a felejthetetlen éveket, és sok sikert kívánunk a középiskolai rolleres száguldáshoz!

Június 17-én  a Szabadság téri telephely diákjai tanítóik vezetésével megnyitották és birtokba vették a Gerje-forrás 1500 méteres tanösvény hálózatát. (A tanösvény útvonalainak jelzései az elmúlt napokban kerültek felfestésre.)

A Gerje mentén kialakított tanösvény három jelentős életközösség tagjait igyekszik bemutatni, amelyek könnyen kapcsolhatók az alsós környezetismeret tananyagához.
A kék T -vel jelölt vízparti életközösség, a piros T-vel jelölt erdei életközösség és a zöld T-vel jelölt mezei életközösségébe pillanthat a figyelmes túrázó.

A tanösvények a Gerje játszótér mellett található Öko-házhoz vezetnek, amelyben egy kiállítás mutatja be az itt élő állatokat.

Az osztályoknak négy feladatellátási helyet kellett megkeresniük amelyek az útvonalakon és az Öko-házban lettek kialakítva.

A kéken különböző a természettel kapcsolatos logikai és ismeretfejlesztő játékokat kellett megoldaniuk.

A piros útvonalon az erdőben található nyomokat, állatokra jellemző jeleket kellett felismerniük.

A zöld úton vezetés mellett kellett állatokat -preparátumokat – észrevenniük és megnevezniük.

Az ökoházban a vízpart élővilágáról esett szó és kipróbálhatták milyen lehet hódvárat építeni. (Ráadásul még egy élő sünnel és axolottal is megismerkedhettek.)

Felnőttnek gyereknek érdekes, izgalmas és hasznos élmény volt bejárni a tanösvényt.
Külön öröm hogy a feladatellátási helyeken az iskola felsős szakkörösei várták a kicsiket, megtartották a tájékoztatót, irányították az alsósokat a feladatok végrehajtásában. (Büszkék lehetünk rájuk, mert nagyon felkészültek, illedelmesek és segítőkészek voltak. )

Az ökoházban Zábráczki Ágnes és lánya Anna fogadta az osztályokat. Ők beszéltek a vizes élőhelyek világáról és segítettek a gyerekeknek a hódvár építésben. Nagyon köszönjük az önkéntes segítséget a programban és a program előkészítésében. Ági – ötödikes fia Ákos segítségével – oroszlánrészt vállalt a jelzések kifestésében! Hálás köszönet!

Ennek a „tanítás nélküli” napnak rengeteg pozitív tapasztalata volt:
– játékos formában, élménydús környezetben, kint a természetben sok új dolgot lehet tanulni.
– az alsós gyerekek általában nagyon tájékozottak a természettel kapcsolatos témakörökben. Az első osztályosok is sok olyan dolgot tudnak, ismernek amik csak később – akár felsőben -kerülnek be a tananyagba.
– a felsősök nagyon szívesen és örömmel vesznek részt olyan iskolai programokban, ahol a kisebbek – és a tanítóik – felé bizonyíthatják egy-egy témakörben való jártasságukat.
– a tanárok számára is lehet kikapcsolódás, feltöltődés egy ilyen élmény alapú erdei iskolai nap.
– az ilyen programok olyan élményeket szerezhetnek az résztvevők számára, amelyek egy életre elkötelezik őket a természet szeretete és a környezet védelme mellett.

Szamosfalvi Attila

A tanév utolsó hetében került megrendezésre a Diákönkormányzat napja. Az idei évben is vegyes csapatok versenyeztek egymással. Minden csapatban minden évfolyamról voltak résztvevők, és ezért az egyes állomáshelyeken teljesítendő kihívások is úgy voltak összeállítva, hogy minden korosztály kapjon testhezálló feladatot.
A kilenc állomáson kivételesen nem a Diákönkormányzat tagjai, hanem pedagógusaik várták a tanulókat azzal a céllal, hogy mindenki jól érezhesse magát! Ezúton is köszönet a pedagógus kollégáknak a rugalmasságukért! A változatos feladatokat a gyerekek segítségével válogattuk össze. Volt köztük például ügyességi és olyan feladat is, ahol a gyerekek ismereteire is szükség volt. Például a „Gubányi-totó” – ami az iskolánkról és a névadónkról szólt, és adott új ismereteket vagy éppen felelevenítette a régebbi tudást. A kellemes időre való tekintettel „vizes feladatot” is beillesztettünk az állomások közé, ami frissítő volt a nagy melegben. Mindenki nagyon várta azt az állomáshelyet is, ahol a feladatot egy finom jégkrém elfogyasztása közben lehetett elvégezni.
Egy szó mint száz: a gyerekek visszajelzései és a sok mosolygós arc azt jelentette számunkra, hogy idén is jól sikerült az iskolai DÖK programsorozatának utolsó állomása. Jövőre újra ugyanitt! A Diákönkormányzat nevében mindenkinek tartalmas nyarat, élményeket és jó pihenést kívánok!

Puskás László Péter