November 26-án testvérvárosunk – Piazza Al Serchio – prominens személyisége Umberto Bertolini és felesége Ideale Bertolini látogatást tett iskolánk Szabadság téri telephelyén.
Vendégeink nagyon kedves ajándéknak érezték ezt a fogadtatást, amelyet még szebbé tett, hogy lépten-nyomon ismerősökkel találkoztak. Bízom benne, hogy ez a látogatás iskoláink közti „hídépítés” alapkőletétele volt és a jövőben ugyanebben a szellemben, kellemes baráti légkörben fog folytatódni az építkezésünk. Umbertoék közel 20 éve járnak Pilisre, házat vásároltak ahol hosszabb-rövidebb időszakokat töltenek. A kezdetek kezdetétől szorgalmazták a két város testvéri viszonyának kiépítését, amely ’90-es évek kezdeti lelkesedése után kissé alább hagyott, de mára ismét virágzik.
Iskoláink között eddig még szoros párbeszéd nem alakult ki, de baráti szálakon és az Olasz – Magyar Baráti Társaság kezdeményezésein keresztül laza kapcsolatban álltunk. Tavalyi évben iskolánk diákjai és az olasz diákok egymásnak rajzokat küldtek településükről, amelyeket kölcsönösen kiállítottunk intézményeinkben. Megismerhettük hogyan látják gyermekeink lakóhelyüket és ezáltal is közelebb kerültünk egymáshoz.
Idén pedig Umberto Bertolini igazgató úr személyében vendégül láthattuk a Piazza Al Serchio-i iskolát.
Umberto olasz irodalom tanár, 14 évig volt a Piazza-i általános iskola igazgatója. Felesége Ideale pedig óvónő a helyi óvodában. Az idei évtől már mind ketten nyugdíjas éveiket töltik.
A látogatás során végig vezettük őket iskolánk épületében, betekintettek néhány osztályba, megnézték, hogy játszanak gyermekink a szünetben.
A gyerekekről nagyon jó véleménnyel voltak. Ideale többször meg is jegyezte, hogy nyugodtabbak, mint az olasz gyermekek. Az osztályokban elbeszélgettek a gyerekekkel, akik kérdéseikre őszintén, vidáman, fesztelenül válaszoltak, mutatták meg mit tudnak. Voltak olyan osztályok, ahol énekkel fogadták a vendégeket, voltak ahol olasz köszöntéssel és volt olyan osztály, ahol ők tanították olasz szavakra a diákokat.
Vendégeink nagyon kedves ajándéknak érezték ezt a fogadtatást, amelyet még szebbé tett, hogy lépten-nyomon ismerősökkel találkoztak. Hol egy ismerős kolléga, hol egy ismerős gyermek. „Csaó Umbertó!” – hallatszott innen is onnan is a köszöntés. Egy puszi, egy ölelés, egy kedves kézfogás, egy kis beszélgetés. A külső szemlélőnek úgy tűnhetett, hogy ők nem először járnak itt, hanem már régi kedves, visszatérő ismerőseink.
A látogatás folytatódott 28-án a Kossuth utcai felső tagozatos épületünkben, ahol a hat főre bővült „delegációt” igazgató asszonyunk Krizsánné Turcsányi Marianna kalauzolta körbe.
Bízom benne, hogy ez a látogatás iskoláink közti „hídépítés” alapkőletétele volt és a jövőben ugyanebben a szellemben, kellemes baráti légkörben fog folytatódni az építkezésünk. Ehhez a kapcsolatépítéshez jó lehetőséget nyújt az iskolában működő olasz szakkör (vezetője: Nagyidai Zsuzsa Nóra), illetve az Olasz Magyar Baráti Kör, melynek képviselője Oroszné Fehér Edit, akinek ezúton is köszönjük szakszerű és élvezetes tolmácsolását.
Szamosfalvi Attila