Péntek

 

Az est a fülemülék jegyében telt. 20 órakor népes csapat gyűlt össze az emeletes iskola háta mögött, hogy részt vegyen az újdonságként ható esti sétán. Kb.: 80 -100 résztvevő jelent meg a kiindulási ponton. Rövid ismertetőt tartottam a séta során esetlegesen elénk kerülő állatokról (Úgy, mint fülemüle, erdei fülesbagoly, lappantyú, denevérek és hát a kullancsok is.) 

 Ezután a vállalkozó kedvű embereket 3 csoportba próbáltuk osztani és kisebb időközöket hagyva elindultunk a Gerje irányába. A csoportok vezetésében Pálinkás Gyuri, Németh Tihamér és Gyurkity Katalin segítségét köszönhetem meg. Bár próbáltunk azonos iramban haladni és a távolságot tartani, mégis azért időközben történtek keveredések, lemorzsolódások, illetve voltak, akik utunk során csatlakoztak hozzánk. Úgy érzem az egész sétán így vagy úgy 120 – 130 ember vett részt. Ezek az adatok azt jelentik, hogy iskolai rendezvényünk – a szülők aktív részt vételének köszönhetően -, településszintűvé nőtte ki magát. Persze a magas létszámnak vannak hátrányai. Például azok, akik csendes madárdalos, tücsökciripeléses andalgásra vágytak „szakvezetés” mellett, azoknak csalódniuk kellett. Viszont azok a gyerekek, akik izgalmakat kerestek, nem csalódtak, mert ijesztgetéseikkel, sikongatásaikkal megteremtették ezt maguk számára. Legfontosabb tapasztalatom ezen a sétán, hogy egy időben két túrát kell szerveznünk, egy madarászosat az andalogni -, és egy bátorságpróbát a sikítozni vágyóknak. 

  Ezek ellenére azt hiszem a többség jól érezte magát és még fülemüléket is hallottunk énekelni.